A fizetési mérleg statisztika ma megjelent adatai alapján romlott a magyar gazdaság külső egyensúlya a tavalyi utolsó negyedévben.
Az előzetesen közöltnél is kissé nagyobb lett a decemberi külkereskedelmi hiány - derül ki a KSH ma közzétett részletes adataiból. A friss jelentés ugyanakkor nem a külső egyensúly szempontjából aggasztó, inkább a növekedési kilátások kapcsán vet fel kérdéseket.
2023 második negyedévében a folyó fizetési mérleg közel 700 millió eurós többletet ért el, visszaigazolva a havi külkereskedelmi statisztikákban már megfigyelt éles külső egyensúlyi fordulatot.
Májusban az előzetes adatok szerint közel 1,1 milliárd eurós többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben. A hatalmas szufficit az áruforgalom lendületének csökkenése mellett következett be.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a magyar gazdaság külső egyensúlyáról volt szó, a friss adatokból pedig sajnos azt is ki lehet olvasni, hogy az uniós források apadnak Magyarországon. Vendégünk volt Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. A második blokkban a hazai nyugdíjrendszerről beszéltünk Farkas András nyugdíjszakértővel, főként arról, hogy miként lehetne mérsékelni a korai nyugdíjbavonulási lehetőségek nyomán kialakult egyenlőtlenségeket.
A Fitch nemzetközi hitelminősítő intézet Szaúd-Arábia adósbesorolását "A"-ról "A pluszra"-ra javította "stabil" kilátással.
Januárban a külkereskedelmi mérlegben 413 milliós hiány alakult ki - derül ki a KSH ma közzétett felülvizsgált adataiból. Az előzetes hiányadat 165 millió euró volt, vagyis igen jelentős mértékben romlott a második adatközlésig a hiányszám.
Novemberben 1,415 milliárd euró volt a magyar külkereskedelmi hiány. Az előzetes adatközléshez képest az importot nagyobb mértékben (+272 millió euró) húzta fel a KSH, mint az exportot (+140 millió euró), így a hiányadat felfelé módosult. A novemberi deficit minden idők második legmagasabb adata.
A megugró gáz- és áramárak felduzzasztották Magyarország energiaszámláját, és ezzel rontották a külső egyensúlyi mutatókat - értékelték az OTP elemzési központ szakértői a folyó fizetési mérleg harmadik negyedéves, a GDP 8,5%-ára emelkedő hiányát. A közvetlen külföldi közvetlen tőkebefektetések közelmúltbeli élénkülése ellenére a hiány jelentős részét adósságból finanszírozta a nemzetgazdaság, így a külső adósság a GDP 67%-ára emelkedett. Bár a hiány nagyon magasnak tűnik, jó hír, hogy a várakozásokhoz képest mégis kissé alacsonyabban alakult, ráadásul az ősszel csúcson lévő energiaárak esése, illetve a gazdaság alkalmazkodása miatt a következő negyedévek már mérséklődést hozhatnak.
A 2021 végén, illetve 2022 elején tapaszalt 6, illetve 7%-os cserearányromlás brutális reáljövedelem-kivonást jelentett a magyar gazdaságból. A külső egyensúly alakulásával foglalkozó elemzések többnyire adottnak tekintik, hogy a cserearány-veszteséggel együtt jár a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg romlása, ez azonban – különösen a romlás mértékét tekintve – egyáltalán nem magától értetődő. A cserearányromlás elsődlegesen nem a külkereskedelmi mérleget befolyásolja, hanem a megtermelt hazai jövedelem reálértékét (vásárlóerejét) csökkenti, így csak akkor okozhatja a külső egyenleg romlását, ha a gazdaság szereplői együttesen nem képesek – vagy a gazdaságpolitika nem engedi őket – alkalmazkodni a reáljövedelem-veszteséghez. 2022 első negyedében e veszteség a GDP volumenének az előző év azonos negyedévéhez viszonyított növekményének 85%-át vitte el, így a GDP 8,2%-os növekedéséhez képest mindössze 1,2%-kal nőtt a bruttó hazai reáljövedelem (real gross domestic income, RGDI), amely a megtermelt GDP cserearány-veszteséggel kiigazított mértékét, a GDP-volumen vásárlóerejének változását mutatja. Eközben a belföldi felhasználás volumene 11,5%-kal emelkedett, ami a GDP növekedéséhez képest eleve 3,3 százalékpontnyi túlkeresletet jelez, ha azonban az RGDI változásához viszonyítunk, 10,3 százalékpont a diszkrepancia. Ez nem csupán a tényleges túlkereslet mértékét mutatja, hanem azt is, hogy a gazdaság szereplőinek még csak esélyük sem lehetett az alkalmazkodásra: az árrögzítésekkel kombinált kormányzati keresletélénkítés jócskán rátett a külső egyensúlynak az árveszteségből eredő, többé-kevésbé elkerülhetetlen romlására. Előre tekintve pedig az a probléma, hogy a kormányzati intézkedésekkel megemelt belföldi felhasználás reálszintje a bruttó hazai reáljövedeleménél jóval magasabbra került. Ezért csak a termeléstől számottevően elmaradó belföldi felhasználás-változás akadályozhatja meg a külső egyensúly további romlását – változatlan cserearányokat feltételezve. Ez még inkább érvényes, ha tovább romlanak a cserearányok.
Továbbra is nagyon kiköltekező a magyar állam: az államadósság az első negyedévben emelkedett, a szektor finanszírozási igénye pedig magas maradt. Az első negyedév pénzszórása alapján a friss adatok nem jelentenek meglepetést, de megerősítik, hogy a költségvetésben kiigazításra van szükség.
Februárban a külkereskedelmi mérleg egyenlege 117 millió eurós deficitet mutatott. Bár a szám elsőre nem tűnik magasnak, valójában óriási külső egyensúlyromlást jelez.
Erőteljes következményei lehetnek a magyar gazdaságra, ha az energiaárak ennyire magas szinten maradnak. A drága energia nemcsak az inflációba gyűrűzik be, hanem a külső egyensúlyunkat is rontja, nyomást helyezve ezzel a forint árfolyamára. Ami még fájdalmasabb: a magasabb energiaszámla egyszerűen kiszívja a megtermelt jövedelmet a gazdaságból, ez a keresletszűkítés pedig beárnyékolja a növekedési kilátásainkat. Számításaink szerint a sokkhatás igen jelentős lehet.
Tavaly a külkereskedelmi mérlegben (az előzetes adatok alapján) 2,39 milliárd euró többlet halmozódott fel. Ez 13 éve a legalacsonyabb aktívum, aminek az oka a második fél évben látványosan romlásnak induló külső egyensúlyi folyamatok.
A harmadik negyedévben a magyar gazdaság finanszírozási igénye GDP-arányosan (a megközelítéstől függően) 3,2-4,1 százalék volt. A mutató negyedévről negyedévre gyorsan romlik, visszatérve a koronavírus-válság előtti trendhez. A fő ok az árumérleg hiányba fordulása.
A hazai gazdaságpolitikának változnia kell, hogy az inflációs motorok hűljenek, államháztartási hiány csökkentésre van szükség - mondta Surányi György a Népszavának adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint A választások után - annak eredményétől függetlenül - irányváltásra kerül sor, mert nincs kormány, amely az egyensúlytalanságoknak ezt a szintjét hosszú időn keresztül büntetlenül fenntarthatja.
Az orosz-ukrán háború legfontosabb eseményei percről percre számolunk be.
Feltartóztatták a tankert.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
